1_nagy_e_t

 

Volt egyszer egy tavunk !


Jászszentlászló egy kis jellegzetes Alföldi falucska. Mint errefelé
általában, a háztetők fölé magasodó templomtoronnyal, a víztorony
felcsillanó gömbjével, amilyen gyorsan feltűnik az átrobogó autók
ablaka előtt, pillanatok múlva már szertefoszlik, mint a délibáb.
Legtöbbjük el is felejti azonnal, hogyne felejtené el, amikor az
egyetlen látnivaló a Kaiser vendéglő talán, ami előtt még meg meg áll
egy -két éhes utas. De ha visszamegyünk az időben úgy negyven évvel,
akkor az erre járót bizony egészen más látnivaló fogadta. Egy olyan
igazi természettől kapott ajándék, amelyet a régi Szentlászlaiak igen
nagy becsben tartottak. Egy Tó vize csillogott a napsütésben. Nem
volt mély, nem fulladt bele még senki, de igen kedvelt fürdőhelynek
számított már hosszú idők óta. A lúgos vize gyógyította a vén
köszvényes lábakat. Nád és egyéb vízi növényzet nem telepedett meg
benne, a szikes vizet a halak sem szerették, így maradt csak
egyszerűen egy fürdő tó, ami csak úgy ott volt, mint egy ajándék.

topart


Szinte a falu közepén. Kerektónak hívták pedig nem is volt kerek! De
kit érdekelt az, a falu népe így szerette, így ismerte. Egy időben még
fejlesztették is, nyárfa erdőt ültettek mellé, kialakítottak egy igazi
vízparti környezetet, volt homokos part, füves rész, padok, öltöző, stb. Aztán
jöttek megint más idők, újabb vezetők, újabb határozatok, a fürdőzést
már nem támogatták, engedték, hogy lassan kiszáradjon. Nem gondoskodott
senki a meder utántöltéséről. A hosszú száraz évtizedek alatt egyre
kisebb lett, iszapossá vált. Már nem fürdött benne senki. Valaki
egy újházat épített mellé, modernt, hosszú melléképülettel. Azután
sokáig nem történt más, a tó nem volt már beszédtéma. Nem emlegették
a gyógyító erejét. Nem szaladtak a klott gatyás gyerekek a sekély
vizében, hangosan visongva egymást kergetve, Megöregedtek a nyárfák,
láncfűrész végzett velük. Egyszer aztán kiosztották portáknak a tó
partját, az új házak teljesen körbeölelik. A kertek a vízig nyúlnak.
Ott tengődik a mi kis öreg tavacskánk örökre elzárva. Néha még
megtelik vízzel a medre, fodros hullámain meg csillan a nap sugara.
Mintha ezzel a fény játékkal csalogatná alá, egy kis pihenőre a
fölötte elszálló vízimadarakat, alá szállnak, de csak röviden, mert a
házak közelsége elriassza őket. De ilyenkor a tavacska úgy érzi megint
magát, mint régen amikor még híres kerek tó volt, és ott fürdött,
gyógyult Szentlászló apraja nagyja. Nem akarok senkit sem bírálni,
megbántani, de Község akkor követte el azt a megváltozhatatlan hibát,
amikor azt az idillikus tópartot felosztotta portáknak. Más helyeken
mennyire vigyáznak arra, hogy az ilyen természetes tavakat megmentsék
a jövő számára. Megoldják a vízpótlást, kotorják az iszaposodástól,
parkosítják a környékét., gyalogos úttal veszik körbe, ahol esténként
futhat a sportot kedvelő fiatalság, a kovácsoltvas lámpák alatt,
magukba szívva a tóról fölszálló páradús levegőt . De a
Jászszentlászlón áthaladó autós csak az új házakat látja, melyeknek
egy része már eladó, talán a hangos út közelsége miatt. De ott a
házak mögött alussza álmát egy börtönbe zárt, kis kerek tó ......
Nagy Endre


Kalendárium

<< Március 2024 >> 
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
      1  2  3
  4  5  6  7  8  910
11121314151617
18192021222324
25262728293031