Községünk fekvése


Jászszentlászló község Bács-Kiskun megyében, az E5-ös autópályától 15 km-re, Bugactól "délre", a Dongér főcsatorna mentén helyezkedik el.

Fekvése:    Északi szélesség: 46° 34'

Tengerszint feletti magasság:   101 m

Területe:    6033 ha (~60km2)

Szomszédos települések:  Kiskunfélegyháza (18 km)

       Petőfiszállás (15 km)

       Csengele (10 km)

       Kiskunmajsa (10 km)

       Szank (9 km)

       Móricgát (12 km)    

trkp_jav

Községünk földrajza

Felszín: Községünk felszínének alakításában nagy szerepe volt hazánk két folyójának, a Tiszának és a Dunának, az uralkodó széljárásnak. A felszín legnagyobb részére a futóhomok a jellemző. A mélyebben fekvő részeken mezőségi talaj található.

Ásványkincsek: Kőolaj, földgáz..

Energiahordozók: Kőolaj, földgáz, geotermikus energia (melegvíz).

Vízrajz: Községünk külterületén régen több tó is volt. Ezek egy részére már csak az ott lévő rétek emlékeztetnek Csapadékos időszakokban ezek a medrek ma is megtelnek vízzel. Jászszentlászló egyik nevezetessége a Kerek-tó és a Szent László-tó, melyek szikes tóvá alakultak az idő múlásával. Községünk belterületét érintve folyik a Dongér-csatorna, mely sokat segített a mezőgazdaságból élő elődeinknek.

Időjárás: Évi középhőmérséklet: 11 C°.

                     Maximum: 38 C°.

                    Minimum: -20 C°.

                    Napsütéses órák száma: 2000-2100.

                    Évi csapadék: 550 mm.

                    Átlagos szélsebesség: 30 km/ó

Növényvilág: A növényvilág a domborzati és éghajlati viszonyoknak megfelelően alakult. A mocsárvilág növényzete: gyékényesek - régen munkát adtak a pákászó embereknek-, a káka, a sás, a mocsári hínár, a réti boglárka, a gólyahír, a nőszirom, a lápi hízókáka egyaránt megtalálható volt. A fűfélék - hasznosak és károsak egyaránt- mindig nagy területünket fedtek be. Csenkeszek, perjék, zsályák, homoki pimpó, gólyaorr, pusztai kutyatej, kis ezerjófű, homoki báránypirosító, beléndek, maszlag, szöszös ökörfarkkóró, gyujtoványfű, lándzsás útifű, pipacs, búzavirág, konkoly, pásztortáska, betyárkóró, közönséges cickafark, kamilla, mezei aszat, pongyola pitypang,... A táj jellegzetes fái: akácfák, fűzfafélék, nyárfák, égerfák, nyírfák és fenyőfélék. Erdőségeink tele vannak szebbnél-szebb virágokkal: ciklámen, gyöngyvirág,... Igen ritka, védett növény Bugac határában a nőszőfű.

Állatvilág: Az elmúlt századokban még a réti farkas is jelen volt területünkön, de mára már kipusztult. Találkozunk még ürgével, vadnyúllal, rókával, görénnyel, vízi pocokkal, vízi cickánnyal, pézsmapatkánnyal. Erdeinkben vannak még őzek, vaddisznók.A madárvilág jellegzetes tagjai: vadkacsafélék, vízi csirke, vöcsök, szárcsa, fehér gólya, hattyú, kanalas-gém, kócsag. A réti sas kevés számban, de mindig jelen volt községünk határában. A fülesbagoly és a kuvik gyakori éjjeli madarunk. A harkály, a cinke, a vadgalambok egész évben lakótársaink. A szarkák is sokszor berepülnek a falu területére a gazdag rétekről, erdőkből. Tavasszal nagy seregekben érkeznek hozzánk fecskék. Ősszel, a költözés előtt minden évben a Tavasz utca villanyvezetékein gyülekeznek. Nádasainkban fészkel a nádirigó és a nádiveréb. Nagyon kedves határi madarunk a pacsirta, ami a nótával ellentétben soha nem ül fán. A terület bővelkedik még fácánban, a vadászok nagy örömére.A vízpartokat járva láthatunk még vízisiklót, rengeteg békát, mocsári teknőst, apró vízi állatokat: vízibolhákat, a vízipókokat, vízi botsáskát, szegélyes csíkbogarat, a bogarak lárváit, csiborféléket, piócát. A halfélék közül a kárász, keszeg, pontyfélék, réti csík, leső harcsa, nyálkás compók, csukák nagy mennyiségben voltak jelen tavainkban. Ma is horgásznak az emberek, de nem a megélhetést szolgáló tevékenység ez, inkább kikapcsolódás, melyre a falu határában kialakított két Horgász-tóban van lehetőség.

 

Forgó Ibolya, Kovács Károly, Papp József

 


Kalendárium

<< Március 2024 >> 
 H  K  Sz  Cs  P  Sz  V 
      1  2  3
  4  5  6  7  8  910
11121314151617
18192021222324
25262728293031